MIKOR SÜTÖTTEK POGÁCSÁT?
Mostanában sokat gondolok a diáktartó hölgyekre. Azért nevezem őket hölgyeknek, mert fele sem volt azoknak asszony, hanem igen gyakorta öreg lány. Aki valaha férjhez ment, az is inkább özvegy korában vált diáktartóvá. Sokan közülük neves családok szegény tagjai voltak. Mit kezdett volna valami szépet az egykori úrilány minden hasznos képzettség nélkül? No, zongorázni a legtöbb tudott valamely fokon, esetleg idegen nyelveket is. Főzni is tudott, ha a szükség úgy hozta, ám szakácsnőnek mégsem állhatott be. Régi házát, öreg bútorait: nyikorgó ágyait, nyekergő székeit, tintafoltos asztalait benépesítette diákokkal. Minél rangosabb családból származott, annál könnyebben, mert annál nagyobb volt hozzá a bizalom. A fiókokba tankönyvek kerültek, s egyéb fontos iskolai sze
