83.Aztán amikor két nap múlva kocogok a Morningside-ban, meglátok valamit egy padon. Valaki ott hagyott egy puha kötésű könyvet.
Közelebb érve látom, hogy A romlás virágai az.
Odamegyek, felveszem. Közben kihullik belőle egy fotó. Egy fotó, rólam. Az, amelyiket Marcie csináltatott a honlapjához, olcsó papírra nyomtatva.
A fénymásolattal jelölt vers címe „A kísértet”.
„Mint rőtszemű angyalok árnya,
visszamegyek majd a szobádba
és ágyadhoz csúszom puhán
lidércként minden éjszakán.”
A gyomrom zökken egyet, de azért tovább olvasok.
„És mint a holdfény, barna bőröd
selymére hideg csókkal ömlök
s ölellek, mint kígyó, amely
árokba nyújtózik le-fel.
Mások bókolnak, udvarolnak;
legyek én ura tavaszodnak
azzal, hogy megdermesztelek!”
