96.Belépek az öltözőmbe, és magamra csukom az ajtót. A technikai emlékpróbák jól sikerültek. Már csak az esti jelmezes főpróba van hátra. A műsor holnap indul.
Megint hoztak virágot, amiben nincs semmi különös, mert most már naponta hoznak. Viszont az én szívem így is dübörög, amikor elolvasom a kártyát.
Annyi áll rajta:
Meztelen szívvel.
Más semmi. Se aláírás, se név. Félve bontom ki a csokrot, ám a virágok gyönyörűek és épek, nincsenek megcsonkítva.
Arra gondolok, hogy talán ilyen csokrot küldtek mindenkinek, és a virágkötő egyszerűen csak a produkció nevét írta rá a küldőé helyett.
Ledőlök a díványra, és végigcsinálok néhány szenzoros memóriagyakorlatot, hogy feltöltődjek a jelmezes főpróba előtt, de nehéz összpontosítanom. Nem megy ki a fejemből, amit Henry mondott. Majd én vigyá
