Anna és AnnaA táborvezetőség tagjai mind nagyon kedvesek voltak, komolyan vették a feladatukat, és mindenkinek segítettek, ahogy csak tudtak. Annának nagyon imponáló volt az az igazi felnőttes komolyság, határozottság, eligazodási készség, amivel a dolgokat intézték. Ez az önállóság volt az, amire annyira vágyott régóta, s amit olyan lelkesen próbált most ellesni a „nagyoktól”.
Májki, akivel Imre egy szobában lakott a táborban, ugyanazon az egyetemen tanult, két évvel Imre fölött. Jó kedélyű, jószívű, segítőkész, egy kicsikét túlsúlyos fiú volt; aki csak ismerte, szerette őt. Megbíztak benne – már évek óta ő vezette a Kijevi Városi KISZ-bizottságot. Egy napon szomorúan mesélte Imrének, amikor négyszemközt voltak:
– Nagyon tetszik nekem egy lány – képzeld, őt is Annának hívják, és ő is vo
