Ki tud többet?Akkor ősszel, amikor megkezdtük a negyedik évfolyamot, szinte átmenet nélkül fordult télbe a nyár. Szeptember tizennegyedikén a ragyogó napsütés hirtelen megszűnt, és nagy, nehéz, hideg esők jöttek. A nyirkosság és az erős szél szinte csontig hatolt. Heteken át, szünet nélkül verte az eső a szürke utcákat, majd október elején leesett a hó. És mi már tudtuk, hogy ha itt egyszer leesik a hó, akkor az áprilisig el sem olvad. Furcsa volt, hogy a vénasszonyok nyara abban az évben valahogy elmaradt.
Anna mégis könnyebb szívvel járt-kelt akkoriban már, mert arra gondolt, hogy az egyetem öt évéből három már eltelt – túl van a felén, és ami még hátralehet, az már nem tűnt sem fenyegetőnek, sem különösebben nehéznek.
Tódor Mari továbbra is keresztülnézett rajta (Julcsi is éppen csak
