Hiányozni fogEljött hát az utolsó, az ötödik év Voronyezsben! Igazi, színarany, hosszan tartó vénasszonyok nyarával indult a tanév, sok simogató napsütéssel, és kivételesen csak novemberben esett le a hó. Visszagondolva a négy évvel azelőtti megérkezésünkre és az első voronyezsi napjainkra, szinte hihetetlen volt, hogy már itt tartunk. Öröm volt megélni, hogy leküzdöttünk minden nehézséget, és most már csak egy egészen kicsi van hátra itt, ami minden bizonnyal gyorsan el fog telni.
Annával együtt érkeztünk egy augusztus végi napon, a szokásos nagytakarítás után átvettük a friss ágyneműnket a gondnoktól, és beszereztük az egyetemi könyvtárból az az évi tankönyveinket. A kis szobánk – melyben végzősök lévén már csak ketten laktunk – ismerősebb hely volt akkor már az otthonunk legmeghittebb
