– Az istenit! Ennek nincsen háta – mondja rekedt hangon. Egyetlen mozdulattal megfordít, így láthatóvá válik, hogy a ruha hátul teljesen kivágott, csupán a hátsómat takarja. Egy gyöngyökkel teli lánccal lehet összekapcsolni a nyakamnál. – Meggondoltam magam, vegyél fel valami mást. Mondjuk egy kezeslábast, garbóval.
Kábultan elhúzódom tőle, majd kínomban elnevetem magam.
Hangulatgyilkos!
A fejemet rázva indulok vissza a szobába.
– Komolyan mondom, Lia, vedd le ezt a ruhát – jön utánam.
– Most vegyem le, vagy vegyek még fel rá valamit? Döntsd el, mit akarsz – mondom neki vigyorogva.
Szerintem még ő maga sem tudja erre a választ.
28.
LIA
Az étterem valóban olyan, mintha az evőeszközöket is órákig pucolták volna. Az asztalon annyi poharat és tányért helyeztek el, hogy rettentő nagy p
