Reggel azonban az elfogadó Lia igazán örült annak, hogy tegnap mégsem küldtem neki semmit. A dühből írt üzenetek a legrosszabbak, azokat bánjuk meg mindig.
Ádám hangos trappolása a lépcsőről szakítja meg a békés bambulásomat. Visszalépek a házba, éppen akkor, amikor leteszi a két kezében egyensúlyozott bőröndöket az ajtó mellé, majd kifújja a levegőt.
– Ezekkel embert lehetne ölni. Magyarázd már el nekem, Luca, hogyan lehetséges, hogy a csomagod tíz kilóval nehezebb, mint induláskor? – kérdezi a menyasszonyát, aki egy nagy kézitáskával ajándékozza meg őt.
Ádám a földre dobja a többi mellé.
– Nem tudom, biztos egy törpe bújt el benne – forgatja a szemét.
– Én a helyedben nem nyitnám ki a bőröndöt, nem tudhatjuk, milyen kis agresszív élőlény.
– Hogyne, és ez a törpe vásárolt össze mind
