Egy lépéssel eltüntetem a távolságot közöttünk.
– A műszakja után várjon a parkolóban.
Lefagy a mozdulat közben. Elkerekedett szemmel nyel egy hatalmasat.
Megleptelek, kislány?
A kanapén ülő egyik nő halkan megköszörüli a torkát. Talán nem kellene nyíltan flörtölnöm az asszisztensemmel.
– Ez azt jelenti, hogy vezethetem a kocsiját? – hebegi zavartan.
Azt gondolta, ezzel az egésszel megfogott, biztos volt benne, hogy nemet fogok mondani. Valóban nemet kellett volna mondanom, hagynom az egészet, azonban muszáj leállítanom az anyámat, hogy ne zaklasson többet se a vakrandikkal, se Darai Kornéliával.
Áltasd csak magad!
– Igen, ez pontosan azt jelenti – nézek mélyen a szemébe, majd még mielőtt a pácienseim előtt tekerném ki a kis boszorkány nyakát, az irodámba indulok.
Ez a nő egyszer
