A bájgúnár elengedi a füle mellett Lia sértését, vigyorogva Pamela felé fordul.
Nem tehetek róla, de baromi büszke vagyok Liára, hogy nem futott el a volt pasiját látva. Nem tudnám megmagyarázni, honnan jött ez az érzés, de a lány felszegett állát látva, talán mégsem az a megmentésre szoruló virágszál, mint gondoltam.
– Ti ismeritek egymást? – húzza össze a szemét Pamela, először a mellette álló férfira, majd Liára pillant.
A lány állja a pillantását.
– Nem – vágja rá azonnal Lia.
Rossz válasz, szívem. Ha hazudsz, csináld rendesen!
– Volt néhány közös óránk az egyetemen – nevet fel idegesen a srác.
Pamela egyáltalán nem hisz nekik, ha a húgom nem szaladna éppen hozzám, akkor valószínűleg nem hagyná ennyiben a vallatást.
– Bátyuskám! – ugrik a nyakamba Luca. Egyáltalán nincs jó kedv
