TIZENHARMADIK FEJEZETÁltalában amikor Roarke valamilyen embertelen időpontban kelt fel, hogy részt vegyen egy megbeszélésen valakivel, aki olyan hátborzongató helyen tartózkodott, ahol az idő makacsul másképp múlt, Eve még csak össze sem rezzent az ágyban.
Ám Cobbe felbukkanása mindent megváltoztatott.
Így amikor Roarke megpróbált kicsusszanni az ágyból a sötétben, Eve a hátára fordult és pislogva felmordult.
– Melyik istenverte kontinenst akarod megvenni az istenverte éjszaka közepén?
– Európát, de csak egy kis részét. Aludj nyugodtan.
Eve pontosan ezzel a feltett szándékkal fordult vissza az oldalára.
Aztán csak feküdt, nyitott szemmel.
Lekérdezte az időt. Négy óra ötvenöt perc.
Hogy lehetséges ez?
Csendben feküdt, amíg a férje lezuhanyozott, felöltözött, és közben arra gondolt,
