2332. Június 10. Reggel 5:00.
A hajnal ragyogva szűrődik be a félig nyílt redőnyök vékony sávjai közt, vöröses fényt festve a hálószoba krém falára. Képek sora van feltéve a mágnes-falra. Emlékek, az elmúlt két évből, a család életének mozzanatinak röpke pillanatait örökítve meg. Az egyiken Elia, Evel és Tamara ülnek kacagva a zázeli vidámpark körhintáján. A képbe belelóg Zaafiel válla, ahogy fagylalttal kezében indul hozzájuk. Egy másikon Elia épp maszatolja a édes nyalánkságot a nyári hőségben a vadász arcára, széles mosollyal. Arrébb egy esküvői kép, hol Evel az arcán éktelenkedő sebhelyes Uriel vállán alszik a fáradtságtól, másik karjával a vajszínű, hosszú estélyit viselő, mosolygó Tamara derekát karolja. Mellette a menyasszony, Elia kacag könnyes szemekkel, mert Zaafiel hirtelen
