TIZENNYOLCJacob
Megháborodott? Ő minden, amire vágyom, és amit nem érdemlek meg. Brenna lélegzetelállítóan gyönyörű, és kedves, és megbízik bennem. Minden egyes porcikámban tudom, hogy egy rohadék seggfej vagyok, amiért ezt teszem, de jobban akarom annál, semhogy a lelkiismeretem meg tudjon állítani.
Kezembe fogom az arcát, és megvárom, míg azok a kék szemek rám szegeződnek.
– Nem tudom, mit hiszel, hogy mire számítok, de én csak téged akarlak.
Keze a mellkasomra csúszik, és megpihen a szívem fölött.
– Egész életemben még csak egyetlen férfival voltam eddig. Én… nem tudom biztosan, jó vagyok-e ebben.
Ettől nevethetnékem támad, de nem vagyok olyan ostoba, hogy az arcába röhögjek.
– Brenna, én is nagyon rég voltam utoljára bárkivel. Szóval, ha már arról beszélünk, hogy ki mire számít,
