III. FEJEZET
Az iratokkal és tervrajzokkal telezsúfolt helyiség közepén ezüstfényű kúp csillogott. Körülbelül három méter magas volt és a hegye csaknem érintette a mennyezetet.
– Az első űrrakéta – mondta Török büszkén. – Ma még halott anyag, de hamarosan eljön a nap, amikor elindul a csillagok felé…
Anna és Fábián érthető kíváncsisággal vizsgálgatták a technika új csodáját.
Fábián többször körüljárta az acél- és alumíniumépítményt és alaposan megnézte.
– Üveg… vagy valami üvegszerű anyag, amelybe a hajlított fémlapok szorosan be vannak ágyazva… – gondolta és ujjaival megkocogtatta az űrhajó testét. Ablak vagy ajtó nem látszott a sima, fénylő felületen.
Török Sándor cigarettára gyújtott és sebesen fel s alá járva magyarázni kezdett:
– A rakéta csúcsában több kiló magnéziumpor van, e
