Éva naponként találkozott Füzessyvel a színházban. Az olvasópróbán minden jól ment, de azután jöttek az emlékpróbák és Éva kétségbeesetten küzdött a szöveggel. Egyes mondatokat képtelen volt megjegyezni, pedig éjszakákon át tanult. A környezet is zavarta. A társulat kitűnően megfelelt volna egy bohózat előadásához, de komolyabb feladatokra nem volt képes. A fő inkvizítor szerepét egy öreg színészre bízták, aki régebben bolondos apákat játszott és basszus szerepeket énekelt vidéki színházakban. De nem volt sokkal jobb a többi szereplő se. Károly, a dauphin szerepét például egy sovány komikus kapta, azzal az indoklással, hogy a figurában sok félszegség van.
Egy hét múlva bement az iskolába. Fábiánt kereste. Megdöbbenve hallotta, hogy a fiút nem látták azóta.
– Csak nem beteg? – kérdezte fé
