Chapter 23

1006 Words

Nem a főváros adományozta díszsírhely, nem a megjelent előkelőségek és a gyönyörű koszorúk tették emlékezetessé Tardy Szilárd temetését, hanem a temetőben hömpölygő beláthatatlan tömeg. Sokan csak egy-egy szál virágot hoztak, másoknak még arra sem tellett a pénzükből, de valamennyien eljöttek, akik egyik vagy másik darabjában látták a színpadon. És ha az első sorok nézői közül mégis hiányoztak néhányan, a támlásszék közönsége teljes számmal megjelent. Éva szinte félálomban volt jelen. Csak most érezte igazán, hogy mit jelentett neki a férfi. Tudat alatt szerelmes is volt ebbe a kiváló emberbe, akit ma tanítványai, barátai és tisztelői egyformán sirattak. A kandeláberek sárga fényében még egyszer láthatta a halott lesoványodott, sárga arcát, amely békésnek és nyugodtnak látszott. A pap a l

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD