„Hova tettem jó modoromat? El sem hiszem, hogy eddig süllyedtem. Nézd el nekem, kérlek, ma még rengeteg helyen várnak. Ó, hiszen még be sem mutatkoztam. Én vagyok a Halál. És most velem kell jönnöd.”
Részlet egy Wim végzete előtti színdarabból,
a Halál monológjából
Halál monológjá– Most! Gyerünk már!
Enyhe rengés rázta meg az amúgy békés délutáni hangulatot. A föld mintha kicsit megindult volna a város közepe felé, de könnyen lehet, hogy ez csak illúzió. Végül is, a Mágus negyedben bármi elképzelhető.
Két alak sziluettje rajzolódott ki egy füves tisztás közepén. A közelben egy óriási obszidiántorony nézett rájuk fenyegetően, mintegy felügyelve a történéseket.
– Próbálom, de nem megy… Lehet, hogy kifogytam az erőmből.
A kisebbik alak a földre tapasztotta a kezét, és mozdulatlanul kon
