Ötödik fejezetJESS
Arra ébredtem, hogy kopognak az ajtón. Vetettem egy pillantást az ágyam melletti órára. Hajnali egy órát mutatott, vagyis anya még vagy két óráig nem ér haza. Gondoltam, nem is reagálok rá, de közben átjárt a félelem, hogy esetleg valami történt vele, így kiugrottam az ágyból, és az ajtóhoz mentem.
Amint kinyitottam, tudtam, hogy okosabb lett volna először kinézni az ablakon.
Hanknek minden oldalát ismertem. Könnyedén olvasni tudtam a gondolataiban. Ki sem kellett nyitnia a száját, és máris tudtam, hogy részeg, de szerencsésnek éreztem magam, mert így könnyebben elverhettem a baseballütőmmel.
– Szia, kicsim – hadarta, és az ajtófélfának támaszkodva lassan végigpásztázta a testemet. Sötét haját nemrég rövidebbre vágta, és be kellett vallanom, hogy nekem így jobban tet
