„Mindig úgy képzeltem, hogy a Paradicsom
csak valamiféle könyvtár lehet.”
JORGE LUIS BORGES
A történtek után Lili nem sokat aludt. Egyfolytában Giulia szavai jártak a fejében, valamint a levelek, amelyek arra vártak, hogy együtt tovább olvassák őket. És egyre azt érezte, hogy a válaszok az antikváriumban várják. Igaz, semmit sem tudott Marcellóról, és azt sem tudta, hol kezdje kutatását, de abban biztos volt, hogy a levelek, M. és Velence talán a legtöbbet jelentette a nagyijának.
Már rongyosra olvasta az első levelet, amit a nagymamája naplójában talált.
„Öröklét van a karodban, ott az én igazi menedékem!”
Akárhányszor újraolvasta, csak arra tudott gondolni, mennyire szerencsés volt Róza, mert átélhetett egy ilyen szerelmet.
Kicsit bántotta, hogy a nagymamája sosem említette, h
