ÖTVENEGYEDIK FEJEZETCyrus
Újabb péntek este. Újabb pókerjátszma. Rosszul vagyok a színészkedéstől. Sosem szerettem itt lenni, de már annyi örömöt sem lelek benne, mint azelőtt.
Olyan, mintha minden fénytől megfosztottak volna. Mintha a nap, mely körül az életem kering, eltűnt volna az égről, és az igazság az, hogy valóban eltűnt. Életem legnehezebb döntése volt elengedni őt.
Nem telik el olyan pillanat, hogy ne gondolnék arra, hogy meggondolom magam, betörök hozzá, és újra elrabolom.
Ám ezt nem tehetem.
Ehelyett várok, hogy meghozza a saját döntését. Azt akarom, hogy visszajöjjön hozzám. Hogy újra elmondja, mennyire szeret. Hogy az ő döntése legyen, hogy szeret.
Ott vagyok, mint minden héten, nézem, ahogy fogadásokat kötnek, veszítenek és nyernek.
Alaric az asztalánál ül, mellette M
