HATODIK FEJEZETIvy
Éles fény hatol át az álom ködfátylán. Ég a szemem. Pislogok, próbálom felmérni, hol is vagyok. Felemelem a kezem, hogy megdörzsöljem a szemem, érzem a hideg levegőt. Sajog az egész testem, és ahogy kiélesedik előttem a világ, rájövök, miért.
Nem az ágyamban vagyok, sőt nem fekszem semmiféle ágyban.
Nem. Ehelyett olyasmit látok, hogy megrázom a fejem. Már értem, miért van olyan hideg.
Elaludtam idekint.
Felülök és körülnézek.
Még mindig a füvön vagyok a tengerpart mellett. Még mindig a szigeten a nyavalyás semmi kellős közepén. Még mindig fázom.
Összehúzom magamon a kabátot.
Most, az éles reggeli fényben látom a szárazföldet a távolban. Innen jól látni, hogy egy kiterjedt épületkomplexum foglal itt helyet. Túl messze van ahhoz, hogy meg tudjam állapítani, hogy há
