26
Az osztálytársaim néha kijártak a műjégpályára korcsolyázni. Én még sosem koriztam, nem is volt korcsolyám, és tulajdonképpen nem is akartam megtanulni, de a Zoli az egyik este úgy jött haza, hogy fülig ért a szája.
– Tudod, mit hoztam neked, Dalma?
– Nem tudom – feleltem, és várakozón néztem rá. Nem szokott gyakran ajándékot hozni, de néha kaptam tőle ezt-azt. Például a múltkor vett valahol egy csomag tök érdekes kártyát, tündérkártyát, ami a gyerekeknek ad tanácsot nehéz helyzetekben. Valahányszor dolgozatot írtunk, vagy másféle segítségre volt szükségem, csak húztam egy lapot, és azon mindig rajta volt, hogy mit kell erősítenem. Nagyon jó volt, mert mindegyik lapon csak pozitív dolgok álltak. Na mindegy, most nem kártyát hozott nekem a Zoli.
Hanem egy pár korcsolyát.
Húha, ha tu
