Hétfő
Lívia
A pénteken érkezett fenyegető hangú e-mail ellenére (amit azonnal továbbítottam a magánnyomozónak) meglepő módon szombat és vasárnap éjjel alszom, mint akit fejbe vertek. Mindkét reggel frissen ébredek, elhiszem Áronnak, hogy nem ő jött haza későn, hanem én aludtam el korán. A hétvége jól telik, kirándulunk, a kertben játszunk, hétfőn pedig még reggelit is készítek, nemcsak Klaunak, hanem magunknak is, pedig erre nem sokszor akadt példa mostanában, és a kocsiban is jókedvű vagyok. Áron szintén oldott és mosolygós, mintha a szél fújta volna ki közülünk a korábbi feszültséget. Talán azért is vagyok nyugodt és energikus, mert tudom, hogy a nyomozók követnek, figyelnek, nem történhet velem semmi rossz. És hamarosan az is kiderül majd, hogy ki az, aki figyel. Most nem gondolom, ho
