Kedd, reggel nyolc óra
Áron
KN azt mondja, nem feltétlenül zavarja, ha én is hallom, amit mond, de látom rajta, hogy nem örül nekem.
Őszinte legyek? Leszarom.
Nekem tegnap este már volt egy nagy vallomásom, annál rosszabb ez sem lehet az öregnek.
Livi újra elmeséli (a webes dolog kihagyásával, amire ígéretet tettem, hogy leszokom róla, de hát mint tudjuk, ígéret szép szó…), amit tegnap bevallottam neki, és hogy Léna akarta szétrobbantani a családot, KN – a várakozásommal ellentétben – nem vet rám lesújtó pillantást. Sőt inkább úgy tűnik, mintha ő maga lenne lesújtva.
És akkor belekezd a saját történetébe.
Hát persze hogy az apósom az, akit a farka irányít.
Léna őt is behálózta, nem is akárhogyan. Lehetnek persze erkölcsi dilemmák, azt sem tudjuk, hogy valóban béranyára szorulna-e (
