23
Ahogy nőtt az anyukám hasa, úgy foglalkoztatott egyre jobban a jövőm. Mi lesz velem, ki fogad be, ha csak a testvéremet fogják szeretni, visszamehetek-e a nagyanyámékhoz a Bunyesszal együtt, vagy nekik is a kistestvérem lesz majd a világ közepe… Anyukámmal nem tudtam beszélni erről, és másról sem, mert mindenen kiborult. Meg egyébként is idegen volt ő már nekem, sejthetitek. Egy másik gyerek nőtt a hasában, vele volt elfoglalva. Orvoshoz járt, meg berendezte kisággyal és egyéb kacatokkal a legkisebb szobát, és persze próbált velem kedves lenni, mindenféle felvételeket mutogatott a gyerekről, aki – ezt higgyétek el – egyáltalán nem úgy nézett ki, mint egy igazi gyerek, hanem inkább valami ufóra hasonlított. És arra is megkért, hogy tegyem a kezem a hasára. Megtettem a kedvéért, mindenki
