Mara
– Megvilágosodás –
Miután letudtam a prezentációt, meg kellett volna nyugodnom, de nem sikerült. Nem a szerepléssel volt bajom, ahhoz hozzá voltam szokva, hanem az zavart, hogy Konrád úgy nézett rám, mint aki belém lát, és feltételeztem, hogy azt is kiolvassa a lelkemből, amit én magam sem tudtam. Az előző időszakban sikerült szisztematikusan távol tartanom magamtól. Többször összefutottunk, és mindig úgy alakult, hogy nem voltunk kettesben. Ám az előadás után utánam jött, és megszólított a folyosón. A szívem a torkomban dobogott, és hiába akartam nyugodtnak látszani, inkább flegmának tűntem. Konrád csak annyit szeretett volna, hogy találkozzunk kettesben. Eszem ágában sem volt kísérteni a sorsot. Nem szabad a közelében lennem, mert akkor nem vagyok önmagam – határoztam el. Olyan fi
