Murád a fellegekben járt – legalábbis igyekezett elhitetni magával, hogy nincsen nála boldogabb ember a földön. Szakított korábbi mértéktartó életvitelével, s úgy határozott, soha többé nem fogja megengedni magának, hogy egy asszony szerelme rabságba verje szívét.
Annál jobban élvezte az életet, barátokkal vette körül magát, tudósokkal, költőkkel, filozófusokkal, együtt mulatozott velük, sokat evett, mértéktelenül ivott, háreme legszebb virágszálaival szeretkezett napestig, leányokkal, serdülő fiúkkal, néha verseket írt, másszor arról ábrándozott, hogy mire csecsemő fia, Ahmed átveszi tőle a kormányzást, egy békés és boldog birodalmat hagy rá. Addig életét törvények megalkotásával, új városok építésével, valamint az albánok és magyarok megzabolázásával tölti, de mindenekelőtt az élet élve
