HARMINCNÉGYMURRAY
Amikor karácsony reggelén Murray felébredt, Sarah nem volt ott az ágyban. Ahogyan szobáról szobára járt, hogy megkeresse, ismerős pánik kerítette hatalmába. A hátsó ajtó nem volt bezárva. Murray átkozta magát, amiért elöl hagyta a kulcsot, de amikor feltépte az ajtót és kirohant a kertbe, Sarah békésen üldögélt a padon.
Mezítláb volt; a hálóingére felkapott köntösét átáztatta a padot borító harmat. Vékony karjaival átfonta a mellkasához húzott térdét; földtől fekete kezét egy bögre forró teával melengette.
A nedvességgel nem törődve Murray leült mellé a padra. A keskeny kert végében egy egykor szépen rendben tartott zöldségágy és egy üvegház állt, a két, vasúti talpfákkal megemelt ágyás között pedig gondosan ápolt, téglalap alakú gyepszőnyeg húzódott. A házhoz közelebb
