Elmosolyodom. Igen. Ebben én is biztos vagyok.
＊
Nagy az esély rá, hogy elvisz a szívroham, mielőtt valaki felveszi ezt az átkozott telefont, de most már nem hátrálhatok meg. Harmadik próbálkozásra sikerült bepötyögnöm a telefonszámot, amit Dylan szerzett meg a magánynyomozótól, most pedig a torkomban dobogó szívvel várom, hogy valaki válaszoljon a hívásomra a Stanley családból. Minél tovább várok, annál bizonytalanabb leszek. Jó ötlet ez? Talán hagynom kéne a fenébe. De hát ezek az emberek mégis csak a családom! És? Ha annyira akarták volna, már ők is felvehették volna a kapcsolatot velem. Remeg a kezem, annyira ideges vagyok. Ó, a fenébe! A fenébe!
– Stanley.
A modoros férfihang a vonal végén olyan váratlanul ér, hogy hirtelen jéggé dermedek, képtelen vagyok kinyögni egy szót is. Azt
