A lázadó 2

1. Fejezet-2

– Vedd le a ruhád! Látni akarlak.

Nagyot nyel, de leveszi a kardigánját, és elszántan elkezd kibújni a pólójából is. Leejti a földre, ott áll előttem farmerben és fehér csipkemelltartóban. Eszméletlen gyönyörű, pedig nem visel semmi kihívót. Tétovázik.

– A nadrágot is! – bíztatom. – Vedd csak le nyugodtan, úgyis láttalak már bugyiban – vigyorodom el, mire ő meghökkenve felnéz rám. – Az első éjszakán, amikor Liam felhozott és doktorosdit játszottunk. Nem emlékszel?

– Nem sokra emlékszem abból az éjszakából – motyogja, de engedelmesen elkezdi letolni a farmert.

Míg nézem, kezem szinte automatikusan mozog fel-le a farkamon. Amina ujjai közül kiesik a nadrág, és ámultan lesi, ahogy magamon dolgozok, közben a szemeim előtt keményedik meg a mellbimbója a csipke alatt. Meg fog ölni…

– Körül vagy metélve? – kérdi ámulattal a hangjában, és a kérdése engem is meglep.

Annak idején anyám ragaszkodott hozzá vallási okokból, de én sosem tulajdonítottam neki jelentőséget.

– Zavar? – kérdem felvont szemöldökkel, mire ő szégyellősen elmosolyodik.

– Egyáltalán nem.

– Láttál már ilyet?

– Ilyet? – kérdi elfúló hangon.

– Amikor egy férfi kiveri magának. – Nyel, és megrázza a fejét. – Akarod látni?

Elkerekedett szemmel bámul rám, de azért bólint. Zavarban van, de a kíváncsisága a zavaránál is nagyobb.

– Gyere közelebb, és vetkőz le teljesen!

Odalép közvetlen a kabin mellé, közben kicsatolja a melltartó kapcsát, és leereszti maga mellett a földre. Szinte meg is felejtkezik a saját zavaráról, annyira lefoglalja a bemutató, amit rögtönzök neki. Míg határozott mozdulatokkal dolgozom magamon, nyálcsorgatva lesem a csupasz, kerek melleit. Amikor megismertem, teljesen le volt fogyva. Inkább kislányos, mint nőies volt az alakja, ami a kálváriát tekintve, amin keresztül ment, érthető is. De mostanra kigömbölyödött és megnőiesedett a dolog legfarokállítóbb értelmében. Már egy ideje próbáltam megsaccolni, hogy mi lapulhat a pólók és blúzok alatt, de a látvány felülmúlja minden reményemet. Összeszorulnak az ujjaim a farkamon, annyira kívánom a kezembe fogni azokat a gömbölyű ciciket.

– Vedd le a bugyidat is! – mondom, szinte már fulladozva.

Egy pillanatra leveszi a szemét rólam, és majdnem meztelen testére néz. Ujját beakasztja a bugyi szélébe, és bizonytalanul visszanéz rám.

– Engem még…

– Tudom, de semmi okod rá, hogy szégyelld magad. Egyszerűen gyönyörű vagy. Kurvára tökéletes. Látod ezt? Látod, mennyire kemény vagyok? – a szerszámomba kapaszkodom, ami áll, mint a zászlórúd a tiszteletére, ő pedig egy édes igent sóhajt. – Miattad van. Csak miattad. Azért, mert annyira kívánlak.

A fehér csipke bugyi a földön landol, az állammal együtt. A bimbói keményen előre merednek, és szinte hallom, ahogy a számért sóhajtoznak. A hasa lapos, de nem izmos, mint egy testépítőnek, inkább olyan… tökéletesen nőiesnek, puhának látszik. De amikor tekintetem az ágyékára vándorol, kis híján a markomba élvezek. Baszki, teljesen le van borotválva. Teljesen. A látvány totálisan taccsra tesz, terpeszbe állok, gyorsabban kezdem pumpálni magam, és nem vagyok messze tőle, hogy elszálljak, amikor halkan megszólal:

– Szeretném én csinálni. Megérinthetlek?

Ó, hogy az a…

Elhúzom oldalt a zuhanyfüggönyt, hogy jelezzem, nincs ellenemre a javaslata. A lába is remeg, amikor belép mellém a kabinba, de annyi vágy és izgalom ég a szemében, hogy egy pillanatnyi kétségem sincs afelől, hogy tényleg nagyon akarja. Behúzom magam mellé a vízsugár alá, és gyönyörködöm benne, ahogy a vízcseppek végigfolynak a makulátlan bőrén, a válláról le a mellére, és tovább a hasán oda, ahová én is vágyom.

Míg én rajta legeltetem a szemem, és a kezem is megindul, hogy a tenyerem alatt érezzem a selymes bőrét, ő pont ugyanúgy tesz velem. Nagyra nyílt szemekkel csodálva néz végig minden egyes porcikámon, kezét kinyújtja, és felfedezőn a mellkasomra teszi. Körkörös mozdulatokkal simogat, felderít minden egyes négyzetcentimétert. Tisztában vagyok vele, hogy jól nézek ki, a testem sportos, feszes, a rendszeres hajós élet megedzette az izmaimat. Nem vagyok olyan szálkás, mint Liam, inkább masszív és robosztus, de a csajok nem szoktak panaszkodni, ami az anatómiámat illeti. De így, ahogy Amina vizsgálgat, szinte már fanatikus odaadással, még senki nem méltatta a fizikumomat. Ez még tényleg nem látott, de legalábbis nem tapintott eleven férfit meztelenül, az hétszentség.

Pont el akarom mondani neki, hogy mennyire gyönyörű és kívánatos, amikor egyik keze vizes hajamba túr, a másik meg megindul dél felé, és közben megszólal:

– Olyan szép vagy, Dylan. Sosem gondoltam, hogy egy férfi ennyire szép lehet meztelenül.

Ezen megakadok. Remélem, arra gondol, hogy férfias, erős, meg mit tudom én… atlétikus, csak épp nem találta meg a megfelelő szót!

– Hát, szivi – húzom el a számat –, szépnek se csúfoltak még, az biztos.

Csodálkozva néz rám, mindenfajta megjátszás nélkül.

– Nem? Pedig az vagy. – Kezét élvezettel simítja ide-oda a hasamon, ujja hozzáér ágaskodó szerszámom csúcsához, mire mind a ketten összerezzenünk. – Ezek az izmok – megcsókol az egyik mellbimbóm fölött –, kemények és hívogatók. És ez itt – húzza végig az ujját egy régi forradáson a vállamnál – gyönyörű.

Ez a megfogalmazás már jobban tetszik, de mielőtt teljesen eldurranna az agyam a dolgoktól, amiket mond, magamhoz húzom és csókolni kezdem. Nem tudom hova tenni a dicséreteit, mert annyira egyszerűen és színleléstől mentesen közli őket, hogy teljesen kihúzza a lábam alól a talajt. Befogom a száját az enyémmel, nyelvem utat tör magának az ajkai között a szájába, és erősen szívom, kóstolgatom, harapom.

– Te vagy gyönyörű és izgató. Szeretnék beléd kóstolni, mindenhol. Annyira akarlak, érzed? – kérdem, és a kezét a farkamra vezetem.

– Ó, Dylan… – lihegi lázasan. – Segíts! Mutasd meg, hogy jó neked!

Szent isten! A naiv, csendes szavai, és az a fura kis akcentus, amivel kimondja őket, teljesen az őrületbe kergetnek.

– Fogd át a kezeddel, így – mutatom neki, és belülről vad táncot jár bennem a barlangember, amiért nem ér át teljesen az ujjaival. – Ó..ó..óvatosan mert most nagyon érzékeny.

– Mindig… mindig ilyen…

– Nagy? – vigyorodom el, az egóm sütkérezik, mint állat. – Nem, bébi. Csak amikor a közelemben vagy, és annyira meg akarlak dugni, mint most is.

Kinyitja a száját, de nem hagyom, hogy megszólaljon, hanem lecsapok rá, és míg buján csókolózunk, elkezdem húzogatni a kezét a farkamon, finom, hosszú mozdulatokkal le és fel. Az érzés, hogy az ő csinos kis keze tapad rám, leírhatatlan. Régóta akartam már, hogy hozzám érjen, és én hozzá, de most, hogy valóban megtörténik, túl izgatott vagyok, attól tartok hamar elvesztem a kontrollt. A csókunk egyre hevesebb lesz, Amina keze is gyorsabban kezd mozogni rajtam. Ahogy faljuk egymást, érzem, hogy a lüktető kéj hullámai egy pontban összpontosulnak, makkomon az érzékeny bőr kéjesen megfeszül. Önkéntelenül nyögök, ahogy a spirál magasabbra és magasabbra visz, de nem engedem magam odáig, ahonnan már nincs megállás. Semmiképp nem akarok előtte elmenni, így bármennyire is utálom megtenni, megragadom a kezét, és óvatosan megszorítom a farkamon.

– Állj!

A számba lihegve felnéz, türelmetlenül kérdi:

– Mi a baj?

– Lassítanunk kell a tempón, vagy másodperceken belül robbanok.

– Azt hittem, az jó.

Kitör belőlem a röhögés. Zabálnivaló ez a csaj.

– Az kurva jó, de előtte még meg akarok tenni valamit.

– Ahh, értem – motyogja, beszívja az alsó ajkát, és látom, ahogy összeszorítja a combjait. Fel van izgulva, de hogy pontosan mennyire, annak mindenképp utána akarok járni.

Két kezét a vállamra teszem.

– Kapaszkodj belém, oké?

Engedelmesen bólint. Kezem végig siklik a tökéletes nyakán, le a kulcscsontjához, de amikor a markomba veszem a melleit, megfeszül a teste.

– Minden oké? – megint bólint, és lehunyja a szemét.

Óvatos vagyok, érzéssel cirógatom és körözök a bimbójánál. Biztos vagyok benne, hogy nem okozok fájdalmat, szerintem csak kell neki egy kis idő, míg feloldódik benne a gátlás. Kezem útját a szám követi, végignyalom a selymes bőrét, és végül élvezettel beszippantom az egyik bimbót. Figyelem minden rezdülését, követem a sóhajait, nyelvem reagál minden rezdülésére. Míg élvezem és ízlelgetem, az jut eszembe, hogy teljesen szűz területen járok. Asztronautának érzem magam, aki először teszi a lábát az újonnan meghódított égitestre. Az én szám az első, aki gyönyört ad neki a testét ingerelve, és ez még inkább felspannol.

Elé térdelek, és a csókjaim egyre lejjebb haladnak a hasán, nyalom, szívom, ahol csak érem, aztán amikor rájön, hogy mit tervezek, beletúr a hajamba és a nevemet súgja. Felnézek rá, és most, ahogy alulról látom a gömbölyödő melleit, össze kell szednem minden önuralmamat, hogy képes legyek késleltetni a saját gyönyörömet.

– Dylan… biztos vagy benne?

Az arca ég a vágytól és a várakozástól, én meg vigyorogva nézek fel rá. Ez az évtized kérdése. Akarom-e megízlelni a világ legdögösebb csajának a punciját?

– Abszolút biztos, bébi. Te nem?

Két hüvelykujjamat végighúzom a selymes redőin, mire megrogy a térde.

– Ó, istenem, én…

– Beszélj hozzám! Akarod, hogy megcsókoljalak itt lent is?

Hangja fátyolos a kéjes vágytól, és látom, erőt vesz magán, hogy képes legyen kimondani:

– Nagyon… szeretném.

– Megkapod, gyönyörűm – válaszolom, és benyúlok a combjai közé. – Tedd szét a lábad. Igen, még egy kicsit. Így jó.

Szent szar! Most, hogy jobban hozzáférek, finoman széthúzom, és a látványtól közel állok a szívrohamhoz. Remegnek a kezeim, amikor ráhajolok és végignyalom. Felsikolt, a hajamba mar, a nevemet nyögi. Élvezettel csókolok bele újra és újra, nem tudok betelni az ízével. Sima és érintetlen, mint a bársony. Egyetlen kibaszott szőrszál sincs rajta sehol. Az jut eszembe, hogy Liamet újra kell majd éleszteni, ha ezt meglátja. Azt akarom, hogy elfelejtsen mindent, megadja magát nekem és átélje minden egyes érintésemet. Élvezze, ahogy kényeztetem, és igen, azt akarom, hogy élvezzen el a nyelvemen. Hogy én legyek az első, aki előtt széttárja a combjait, felkínálja magát, és aki a csúcsra juttatja.

Remeg a kezeim között, sóhajtozik, és mohón a számhoz nyomja magát, amitől elszáll az agyam. Lüktet az ágyékom, már rendesen fáj, ahogy feszít a kitörni akaró sperma. Eszeveszett módra vágyom rá, hogy magamra emeljem, de nem tehetem. Ebben az állapotomban nem lennék képes gyengéd lenni hozzá, neki viszont ez lesz az első alkalma. Szűz, a rohadt életbe, és hiába is szeretném nekicsapni a falnak és szanaszét kefélni, ekkora faszságra még én sem vagyok képes.

A csempébe kapaszkodik oldalt, hogy megtartsa magát, mert annyira remegnek a lábai. Nagyon nedves, duzzadt, szerintem nem kell már sok neki, hogy elélvezzen a számon, de nem tudnám megmondani melyikünk áll közelebb. Nagyon szenvedek, muszáj rásegítenem, vagy elsülök a puszta látványtól, mielőtt őt célba juttathatnám. Egyik lábát a vállamra húzom, hogy megtámasszam, és már nem is ellenkezik, készséggel nyomja az arcomba magát.

– Készen állsz? – kérdem, de választ nem is várok, hisz a nyelvemen érzem, mennyire.

– Mi… mire? – nyögi, de a mutatóujjam már a bejáratánál köröz.

Belecsúszok, mire ő lábujjhegyre áll, de a keze visszavándorol a hajamra. Édes, ahogy meg-meghúzza a hajam, ebből be tudom saccolni, mennyire tapintok rá a megfelelő pontokra. Egy kicsit még masszírozom belül, nyalogatom kívül, míg érzem, hogy ellazul, elmúlik belőle a legutolsó görcs is. Ekkor bevezetem a második ujjamat is, és kicsit intenzívebben dörgölöm, de a másik kezemmel muszáj vagyok rászorítani a saját farkamra a makk pereme alatt, annyira közel vagyok hozzá, hogy szétessek. Nem is emlékszem, mikor kellett utoljára ezt a technikát alkalmaznom, amikor nővel voltam. Talán 16 éves koromban.

Érzem, hogy akármennyire is nedves és forrón lüktet belül, kurvára szűk, és biztosra veszem, hogy maga lesz a mennyország mélyen benne lenni. Remegni és pulzálni kezd, közben a nevemet kántálja:

– Dylan, én azt hiszem… nem tudom, meddig bírom.

– Engedd el magad, ne akard visszafogni! Látni akarom, ahogy elélvezel, annyira rohadtul szexi vagy.

– De én azt hittem…

Tudom mit hitt, de hogy magyarázzam meg neki, hogy nem tudnék kellően gyengéd lenni hozzá? Szinte biztos vagyok benne, hogy ha most megdugom, akkor fájdalmat okoznék.

– Türelem, bébi, meglesz az is, de még nem vagy kész rá. Most csak bízd rám magad, oké?

Az ujjaimat begörbítve gyorsabban pumpálom alul, néhányszor erőteljesebben megszívom a csiklóját, és már reszket is a szám alatt. Halk sikolyok törnek elő a torkából, ahogy fejét hátra veti, keze a vállamat karmolja. Igazi kis vadmacska. Térde megcsuklik, ahogy a gyönyör rázza a testét, ha nem tartanám, biztos a padlóra rogyna. Várok, amíg kissé csitul a lüktetés, majd lassan felállok, közben a nyelvemmel végignyalom a köldökét és a hasát, majd a számat az övére szorítom. Még mindig reszket a kéjtől, amikor a csuklójánál fogva a farkamra vezetem a kezét, és pumpálni kezdek. Elhúzom a kezem, ő meg úgy látszik nagyon gyorsan tanul, mert egyedül csinálja tovább, de úgy, hogy a negyedik húzásnál felordítok, és vadul spiccelve a hasára élvezek. Együtt hullámzik a testünk, közben a csókunk vadból belsőségesre vált. A legintenzívebb hüvelyen kívüli orgazmus, amit valaha átéltem, és alig akar vége szakadni.

Homlokom a csempének támasztom, és lassacskán, lihegve csillapodom. Úristen, ez valami eszméletlen jó volt. Amina csodálón néz le közénk, kezében a farkammal, ami még mindig félkeményen áll.