Autumn
– Szia!
Donovan rám mosolygott az ajtóból, és nekem pillangók kezdtek röpködni a gyomromban. Egek, de isteni ez a pasi! Talán mégsem volt olyan jó ötlet meghívni magamhoz ma este. Donovan észrevette a habozásomat, bár biztosan félreértette, hogy mire gondolok.
Felemelt egy sporttáskát, amit eddig észre sem vettem.
– Esküszöm, nem az alvós cuccom van benne! Csak beledobtam egy csereruhát, hogy átvehessem ezt az öltönyt, amit kénytelen voltam a vacsorához felvenni.
Oldalt léptem, hogy beengedjem, Donovan pedig megállt előttem, egészen közel.
– A látványban gyönyörködtem, nem azon izgultam, hogy esetleg tovább maradsz, mint kellene.
Donovan szájának jobb sarka megrezzent; öntelt mosoly játszadozott rajta.
– Ó, igazán? Ha a teljes látványt szeretnéd élvezni, végignézheted, ahogy
