Isabella
Mégis mi a francot képzel? Azt hittem, megállapodtunk. Játssza az agyát a kapitánya előtt? Méghogy „majd ők elkapják”!
Én meg dísznek vagyok itt?
Megölte Miát, és ezért meg fog fizetni, akárki legyen is az!
Kinyitom az ablakot, mert olyan, mintha valami kriptában lennék. A levegő dohos, az ablaküveg átláthatatlan, opálos borítást kapott, mintha ide tilos lenne betekintenie bárkinek is.
Majd felvilágosítom az olaszokat róla, hogy van olyan üveg is, amin ki lehet látni, de be nem.
Jó ideig fel sem fogom, hogy egy tűzfallal találom magam szemben. Visszahajtom az ablakot, majd újra kitárom, hátha csak valami káprázat ez az egész.
Ezért van itt ilyen sötét.
Nem. Ilyen „építészeti csoda” sehol sem létezhet.
Egy falra néz az ablak?
Persze nem úgy, hogy sokkal odébb van az a fal
