Phoenix
− Ebből elég! Nem tudom, mit művelt veled, de beszélnünk kell. Ha bántott… – kezdi apám, és belép a lakosztályomba a szálloda legfelső emeletén, amit kibérelt.
– Nem bántott. – Ami gyakorlatilag nem hazugság. Fizikailag soha nem bántott engem. Hogy őszinte legyek, érzelmileg sem.
– Valamit akkor is csinált veled. Már egy hónapja itt bujkálsz a szobádban.
– És ez mióta probléma? Azelőtt meg egy bentlakásos iskolában, utána Svájcban rejtegettél.
Kinyílik, majd becsukódik a szája, és rájövök, hogy talán túl messzire mentem. – Nem úgy értettem.
Megrázza a fejét, és lepillant, mielőtt újra a szemembe néz. Megdöbbent, amit az arcán látok. – Sajnálom. Rosszul tettem, hogy ezt mondtam. Nem miattad történt. Hanem amiatt az alak miatt. Minden, ami balul sült el, annak az alaknak köszön
