HUSZONEGYEDIK FEJEZETEloise alig szólt közbe, miközben Eve felvázolta az ismert tényeket és bizonyítékokat. Többször is eleredt a könnye, és Eve rádöbbent, micsoda vasakarat kell ahhoz, hogy visszafojtsa a sírást ahelyett, hogy utat engedne neki.
– Szükségem van… – várt néhány pillanatot Eloise, annyira reszelősnek érezte a hangját. – Megbocsátana egy pillanatra? Szeretném, ha Donnalou kisegítene az ágyból és rendbe szednénk a külsőmet. Várna néhány percig a szalonban?
Rengeteg dolgom maradt még, gondolta Eve, de tiszteletben tartotta az erősödő vasakaratot.
– Várok.
– Nem tartom fel sokáig.
Eve kisétált az elegáns, apró szalonba, és becsukta maga mögött az ajtót. Rengeteg fényképet látott. Eloise a családja körében, különböző rendezvényeken hozzá hasonló hírességekkel, tüntetéseken,
