13Aznap délután háromnegyed négykor Luke a szobájában azokról a vermonti ügyvédekről olvasott, akik a tisztességes követelésbehajtás gyakorlati formáira szakosodtak. Mostanáig senki sem firtatta, miért érdekli ez a téma. H. G. Wells láthatatlan emberéről sem faggatták. Kitalálhatna valamilyen tesztet, amivel ellenőrizheti, hogy figyelik-e – az öngyilkosság módjainak guglizása valószínűleg bejönne –, azután úgy döntött, hogy ez ostobaság. Miért rúgna bele egy alvó kutyába? Mivel úgyse nagyon változtatna mostani életén, valószínűleg jobb nem tudni.
Keményen kopogtattak, és az ajtó kinyílt, mielőtt Luke szólhatott volna, hogy szabad. Egy gondozó volt. Magas, sötét hajú, a rózsaszín felsőjére tűzött névkártya szerint PRISCILLA.
– A szemvizsgálat, ugye? – kérdezte Luke, és kikapcsolta a gépét
