Stella
Rettegnem kellett volna a naptól, amikor azokkal az emberekkel kell túráznom, akik a legjobban megbántottak, de Beckkel az oldalamon már cseppet sem aggasztott.
– Sok buszos túrán voltál már? – kérdeztem, és megszorítottam a kezét, ahogy a vidéki tájon a buszhoz ballagtunk.
– Nyolcvanévesnek nézek ki?
Hunyorogva ránéztem.
– Rosszabb napokon.
Gyilkos tekintetet meresztett rám.
– Ja, bocsánat, neked nincsenek rossz napjaid. Ezt teszi veled Tom Ford. Nekünk be kell érnünk a Zarával, és sok-sok rossz nappal.
– Akár Zara, akár nem, te mindig fenomenálisan nézel ki.
Bizsergés áradt szét a hasamban. Nem volt okunk szerepeket játszani, senki sem hallott minket, de Beck mégis olyanokat mondott… jobb volt hozzám, mint Matt valaha.
– Agyadra ment a skót levegő – feleltem.
Beck felke
