19.Nagyjából nyolc évet töltöttünk a tengeren. Azt mondták, hogy ki fognak fizetni minket, amikor partot érünk, de mindenki tudta, hogy nem. Nem fognak kifizetni, nem fogunk partot érni. Rabszolgák voltunk. Ha nem dolgoztunk, bezártak minket a kabinunkba, és nem adtak enni. Úgyhogy folytattuk a munkát.
Az élelem hulladék volt, a zsákmányból származó halfejeket és belsőségeket is beleértve, de vagy ez volt, vagy az éhezés, szóval megettük. És dolgoztunk, muszáj volt. Beállítottuk a köteleket, forgattuk az orsót, igyekeztünk biztonságban tartani az ujjainkat és a karunkat. Ez nem mindig sikerült. A déli Atlanti-óceán viharos, az Antarktiszhoz közeledve egyre inkább az. Gyakran fordultak elő balesetek. Az emberek sokszor egyszerűen csak átléptek a korlát felett a tengerbe. Egyikük még búcsút
