A Metropolisz közismert tudós Nyelvésze íróasztala fölé hajolt, több tucat, gyöngybetűkkel teleírt, régi szavakkal megtöltött cédulával maga előtt, összetekeredett kígyókkal, mindenféle különleges tintákkal, miközben egy ismeretlen nyelvvel pepecselt, egyre csak pepecselt. Eddig holt nyelveket tanulmányozott, ezek közül különös módon a káldeus ciklotímia foglalkoztatta. Kutatta a hármas osztatú spanyolt, mert a hajdani császárok titkos személyi titkárainak pletykái alapján arra gyanakodott, hogy ez az angyalok nyelvének maradványa lehet. Ám erről szó sincs! Egyetlen lényeges eredményt sem tudott felmutatni, sőt még egy igazán aprót sem! Többnyire gyermekotthonokban kóborolt, értelmileg visszamaradott gyermekek között, azt gyanítva, hogy ők valószínűleg ösztönösen megsejthettek egy isteni n
