FINCH66. és 67. nap
A fészekházak nincsenek sehol. Már sötét van, amikor megállok New Harmony belvárosában, ahol a házak élénk színekre vannak festve, és mindenkit megkérdezek, akit csak lehet, hogy hová tűntek a fonott házak. Többségük nem is hallott róluk, mígnem egy öregúr ezt mondja:
– Kár, hogy ennyit utaztál a semmiért. Sajnos a fészekházak szétestek, elpusztultak, elbánt velük az idő vasfoga.
Mi is így járunk, mind. A fészekház ideje lejárt… Eszembe jut az a fészek, amit a kardinálispintynek csináltunk sárból, réges-régen. Vajon az megvan még? Elképzelem apró csontjait a sárfészek koporsóban. Ennél szomorúbbat ki sem tudnék találni.
Mire hazaérek, már mindenki alszik. A fürdőszobámban hosszan nézem magam a tükörben, és egyszer csak azt látom, hogy – nem látom magam. Eltűntem.
E
