EPILÓGUSA legelső találkozás
DAMIAN
Micsoda egy moslék nap ez a mai! – zsörtölődtem a suli folyosóján, és hanyagul a vállamra dobtam a táskámat. Összevesztem a szüleimmel, ráadásul marhára nem akartam ebbe a szaros intézménybe jönni. Nem a tanulással volt a bajom, hanem azzal, hogy miért pont itt kell azt csinálnom. Én New Yorkba vágytam, vagy Londonba, nem pedig a lakóhelyemhez legközelebbi suliba. Hát könyörgöm, mi újat fogok én itt találni?!
– Bocs! – mondtam a folyosón álló szöszinek, akit véletlenül meglöktem a vállammal.
– Semmi baj – mosolygott rám, és ahogy a tekintetünk találkozott, nem is nagyon tudtunk elszakadni egymástól.
– Jól vagy? Nem ütöttelek meg nagyon? – kérdeztem, mint egy idióta, mert szóval akartam tartani. Olyan tündéri teremtmény volt, hogy ha nagyon elragadta
