Lydia
– Ez nem lehet igaz! – mászkálok fel-alá a konyhában, és csak ismétlem önmagam. – Ez nem lehet igaz! Ez még annál is rosszabb, hogy „vagy ha bármi mást csinálnál”!
– Remek. Szóval még most is butaságokat beszélsz – szippant bele a turmixába Payton, amit hazafelé úton vettünk neki.
Az igazság az, hogy egy autós Del Tacóban vettük, szóval nem volt akkora kitérő. Ráadásul stresszoldásként lenyomtam egy egész Queso Crunch Taco menüt, mielőtt visszajöttünk volna a lakásba, szóval egyáltalán nincs jogom panaszkodni.
– De mi ez az egész baromság vele, meg a félreérthető üzeneteivel? – gesztikulálok hevesen, mielőtt kimerülten leroskadnék az asztalhoz.
– Nahát! Előkerültek a csúnya szavak is! Szép… – motyogja Payton magasba ugrasztott szemöldökkel. – Ez már komoly!
– Látod? Pont emiatt
