– Nem mondhatod le? – kérdezte.
Hope kérlelve nézett rám, és kis híján megingatott, ugyanis tudtam, hogy szeretné, ha velük mennék, és őszintén szólva én is akartam. De felvillant előttem Mitch arca, ahogy az elutasítást fogadta.
– Nem, sajnos nem lehet. Ma nem.
Megint napraforgót hozott. Mosolyogtam, mert ki bírná ki mosolygás nélkül, ahogy egy zavartan feszengő óriás egy csokor túlméretezett, sárga virágot nyújt át neki?
Néhány döntés, ami éjszaka jónak tűnik, reggel már közel sem tetszik annyira. Azok a döntések is kissé kétesek, amelyeket évek óta nem látott mennyiségű bor elfogyasztása után hozol meg.
Nem siettem el a dolgokat. Forró feketekávét ittam, majszoltam a pirítósomat, miközben a szokásosnál is tovább maradtam a meglepően hatásos zuhany alatt, várva, hogy kimossa az ötle
