Egyszerűen bonyolult

Chapter 2

Az élet egyszerű. Megszületünk, élünk, végül meghalunk. Az alatt az idő alatt, amíg ezt az utat bejárjuk a földön, mi magunk bonyolítjuk a saját életünket azzal, hogy megpróbálunk megfelelni a környezetünkben élőknek vagy a társadalmi elvárásoknak. És miközben ketyeg az óránk, megfeledkezünk a saját igényeink figyelembevételéről, arról, hogy tiszteletben tartsuk a saját határainkat, és főleg a saját boldogságunkról.

Ez a könyv rólam szól, és kicsit rólad is, kedves Olvasóm! Mindannyian belesüppedtünk a társadalmi nyomás mocsarába, fuldoklunk a megfelelési kényszertől, ami elnyomja a vágyainkat, megakadályoz minket abban, hogy megvalósítsuk az álmainkat, és felhőtlenül boldogok legyünk.

Bármi legyen is a célod, kedves Olvasóm, ne törődj azzal, mások mit gondolnak rólad! Legyen ez a történet inspiráció, hogy ne halogasd az álmaid megvalósítását, mert az idő könyörtelen, vészesen fogy! Ne hagyd, hogy elvegyék tőled az esélyt, mert az mindennél gyötrelmesebb. Álmok és remény nélkül meghal a lélek. Határozz az életedről addig, amíg megteheted, mert ha sokat vacillálsz, az élet dönt majd helyetted, de akkor már nem lesz választási lehetőséged!

Kívánom, hogy úgy és azzal éld le az életed, ahogy és akivel megálmodtad.

Ezt a könyvet a barátaimnak ajánlom.

Zsócikám, kislányom! Még ott áll előtted az egész élet. Igaz, hogy kemény pálya lesz, kanyargós utakkal és átláthatatlan elágazásokkal, de kívánom neked, hogy boldog és kiegyensúlyozott ember légy! Kísérjenek az utadon olyan barátok, akik őszintén szeretnek, és nem akarnak megváltoztatni téged. Fogadjanak el olyannak, amilyen vagy. Bármilyen csalódás érjen is az életben, soha ne felejtsd el, hogy én nemcsak az édesanyád vagyok, hanem a legjobb barátod is. Mindig itt leszek neked, ha szükséged van rám!

Nem utolsósorban köszönöm Kata barátnőmnek, hogy szereti a levendulát, Marcsikának, hogy olyan szép lelke van, és Karády Annának, hogy odavan a macaronért.