Chapter 3

1704 Words

Olvadó cukormáz „Feleségként másvalaki érdekeit ugyanolyan fontosnak kellene tartanom – néha talán még fontosabbnak is, mint a sajátjaimat.” (Allison Pataki) Türelmetlenül vártam a férjemet a házunk halljában, hogy elkészüljön végre. Egy újabb flancos, értelmetlen parti, ahol körberajongják majd. Idegesen toporogtam, és az életünk mókuskerekén töprengtem, amikor megállapodott a tekintetem a kandallón díszelgő esküvői fotónkon. Közelebb léptem, leemeltem onnan, és hosszan tanulmányozni kezdtem. De szép idők is voltak azok! Akkor még olyan más volt minden! Óvatosan siklott az ujjam a párocskán, akik önfeledten vigyorogtak a kamerába. Olyanok vagyunk ezen a képen, mint egy porcukorral meghintett, ínycsiklandó desszert. Minden ember erre vágyik. Révetegen a hajdani önmagam csodáltam. A nev

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD