Chapter 17

4213 Words

Lusta ínyenc „A halottak (…) a nyomodban vannak éjszaka, követnek nappal, és amerre csak járnak, bánatot és szomorúságot hagynak maguk után. Ők az első és az utolsó gondolatod, a szűrő, amit megpróbálsz félrelökni, a láthatatlan fal közted és mindenki más között. Néha sokkal szorosabban tartoznak hozzád, mint azok az emberek az életedben, akiket valóban meg tudsz érinteni és átölelni.” (J.R. Ward) A fenébe is, Axel tökéletes! Kifogástalanul viselkedett, ennek köszönhetően az egész este kellemesen telt. Szinte már zavarba ejtő, mennyire tudja, mire vágyom – töprengtem, alvás helyett a plafont bámulva. Pierre bezzeg még nem ért haza. Minden bizonnyal remekül szórakozik Renével, vagy valamelyik páciensével. Azon kaptam magam, hogy már nem is igazán haragszom rá. Valójában boldognak kelle

Free reading for new users
Scan code to download app
Facebookexpand_more
  • author-avatar
    Writer
  • chap_listContents
  • likeADD