„THEY SAY IT’S WHAT YOU MAKE, I SAY IT’S UP TO FATE
IT’S WOVEN IN MY SOUL, I NEED TO LET YOU GO
YOUR EYES, THEY SHINE SO BRIGHT, I WANT TO SAVE THAT LIGHT
I CAN’T ESCAPE THIS NOW, UNLESS YOU SHOW ME HOW”
IMAGINE DRAGONS – DEMONS
Fájdalom térített magamhoz.
Hozzászoktam már, de ez most teljesen új volt: olyan felém hullámzó kín, amitől felüvöltöttem. És nem én voltam az egyetlen, aki ordított. Mellettem, a Perzsa-öböl Gyógyítói közül a Látók a saját nyelvükön jajveszékeltek. Szemfedő volt rajtam, megkötöztek. Helena keserves kiáltására megjelent előttem az álmom: éreztem, hallottam már ezt a vészjósló, gyászos sikolyt. Elveszi őt tőlem az a mocskos Anyatermészet, és én szánalmas, tehetetlen semmirekellő, nem tudok mást tenni, mint kivárni.
Nem. Harc nélkül nem. Ha belesétálok a saját
