TIZENHATODIK FEJEZETMaren
– Mindig is mondtam Hayesnek, hogy egy olyan kedves lány mellett kellene megállapodnia, mint amilyen te vagy.
Rosie rám mered a macskaszem formájú szemüvegén keresztül, és bekap még egy mentás cukrot az asztalomon álló üvegből. Nagyvonalúan beleegyezett, hogy beugorhatok az irodámba, és elküldhetek pár e-mailt, mielőtt átviszem őt a bingóterembe. Most kényelmesen terpeszkedik az asztalom előtt álló széken, és egy csöppet sem hajlandó csöndben maradni, hogy koncentrálhassak.
– Rosie – figyelmeztetem, és már nagyon bánom, hogy hosszú ujjú ruhát vettem fel, miután Hayes kitett bennünket a lakásomnál. Hirtelen nagyon meleg van idebenn. – Nem tudom, hogy…
– Nagyon kedves fiú ez az én unokám. És egy igazi úriember, ha ő is úgy akarja. Mindig mondtam neki, hogy ha úg
