Kristóf néhány órányi, pihentetőnek egyáltalán nem nevezhető alvás után, iszonyatos fejfájással ébredt. Kibotorkált a konyhába, és egy nagy pohár vízzel lenyelte a megváltást jelentő fájdalomcsillapítót. Jankó úgy dorombolt és dörgölőzött a lábához, mintha a hajnali hidegrázós közjáték meg sem történt volna. Az egészben az volt a legszörnyűbb, hogy már Kristóf is kezdett kételkedni abban, hogy mindez valóban megtörtént.
Nem csak álom volt? Mi van, ha már képzelődik? A munkája során találkozott eleget olyan emberekkel, akiknek az egyedüllét vagy bizonyos lelki traumák sorozata lassan elvette az eszét. Előfordulhat, hogy a valóság lassan összemosódik a fantáziájával? Nehezen tudta elképzelni magáról, hiszen az elmúlt időszak megpróbáltatásai ellenére mind fizikai, mind szellemi értelemben i
