– Igen. Szűcs Kornél – mondta Kristóf a telefonba. – A másik név pedig Szekeres Vilmos. Mindketten Kunkeresztesen haltak meg.
– A halál pontos időpontját tudjuk? – kérdezte Petri Sándor a vonal túlsó végén. A férfinak barátságos orgánuma volt, és régi jó barátságot ápolt Kristóffal. A BM Központi Adatfeldolgozó és Nyilvántartási Hivatalánál dolgozott vezető beosztásban, és alkalmanként lekért adatokat, hogy segítse Kristóf oknyomozó munkáját. Ez persze nem volt szabályos. Úgy gondolta, ha pénzt nem fogad el érte, és senkiről nem ad ki érzékeny adatokat, akkor legalább a lelkiismerete tiszta lesz.
– Sajnos nem sikerült megtudni.
– Az meg hogy lehet?
– Nemigen beszélnek erről az itteniek. Fura népség.
– A temetőben nem néztél szét? – kérdezte Petri.
– Az igazat megvallva, eszembe sem j
