Azon az estén történt… Amikor Kristóf kinyitotta az első üveg bort Albert bácsi verandáján, a falu legimpozánsabb házának nappalijában Vörös Lajos magából kikelve tajtékzott.
A polgármester zsebre dugott kézzel, lehorgasztott fejjel fujtatott maga elé, úgy járt fel-alá a fényesre polírozott parkettán. Felesége és a lánya a szélesen elterülő bőrkanapén egymás mellett ült. A fényűzően berendezett szoba gipszstukkói, apró bronz szobrai és könyvektől roskadozó polcai között megrekedt az indulat.
Dalma magába roskadva, az anyjába karolva gubbasztott, aki mindvégig megpróbált úgy helyezkedni, hogy a testével oltalmazza a lányát, ha Vörös haragjában eljutna a fizikai bántalmazásig. Annak ellenére igyekezett pajzsként szolgálni, hogy tisztában volt vele, Lajos ugyan egy indulatos, hirtelen harag
